1848 márciusának idusán élénk kulturális és politikai élet zajlott a Pilvax kávéház falai között. A forradalom szele mindent átjárt, a kávéházban felszolgált italok pedig csak tovább pezsdítették az ifjúság vérét.
A reformkori kávéházak egy részében nem olyan feketék készültek, mint amilyet napjainkban fogyasztunk. Hatalmas rézüstökben főzték az italt, amely meglehetősen híg volt, tulajdonképpen átmenet a mai szállodai kávé és tea között. A kávéházak dolgozói ezt a löttyöt tartották folyamatosan melegen és kínálták a vendégeknek. Mivel nem bővelkedett koffeinben, gyakorlatilag folyamatosan ihatták.
Nyáry Krisztián irodalomtörténész szerint a Pilvax egyik vonzereje az volt, hogy helyben pörkölt szemekből főzték a kávét, ráadásul nem is került sokba. Egyes értesülések szerint a kávéház kínálatában fűszeres mokka is szerepelt, ami ánizzsal és egyéb más fűszerekkel ízesített kávélikőr volt. Igazi kuriózum a ma kávézójának, hogy úgy tudni: a feketekávé mellé tejfölt is kínáltak a tulajdonosok.
Aki pedig két csésze kávé között valami másra is vágyott, az megkóstolhatta a friss limonádét is, amelyet Olaszországból hozott citromból készítettek. Az igazi forradalmi hevületet azonban valószínűleg a krampampuli hozta meg a márciusi ifjak számára, ez mazsolával, aszalt gyümölcsökkel, datolyával, fűszerekkel ízesített forralt bor volt, rummal felturbózva. Egy-két pohár ebből az igazán ütős nedűből, és mindenki kész volt átírni a történelmet.
ESZTER
Kapcsolódó cikkünk: Forradalmárok emlékezete a magyar konyhában