Üres gyomorral nem lehet forradalmat csinálni – tudták ezt az 1848-'49-es szabadságharc kulcsszereplői is. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész segítségével jártunk utána annak, mit fogyasztottak a legendás márciusi ifjak, amitől felpezsdült bennük a forradalmi hevület.

marciusiifjak1

– A XIX. század közepén nagyban befolyásolta az emberek táplálkozását az, hogy milyen társadalmi csoportba tartoztak – mondja Nyáry Krisztián irodalomtörténész, aki szerint húst csak a városlakók és a gazdagabb nemesek fogyasztottak rendszeresen, a szegényebb rétegek közül talán még a pásztorok voltak azok, akik könnyebben hozzájutottak. A márciusi ifjak zömmel fiatal értelmiségiek, egyetemisták, írók, újságírók voltak, akiknek többsége fiatal házas vagy egyedülálló volt, így többnyire nem otthon, hanem vendéglőkben vagy kávéházakban étkeztek.

– Szerencsére író emberek voltak, így jó részükről fennmaradt az, hogy mit fogyasztottak – húzza alá a szakértő. – Petőfit önmagában az evés nem érdekelte, nem tartozott a nagy ínyencek közé, azt azonban pontosan lehet tudni, hogy mi az, amit nem szeretett. Úti jegyzeteiben így fogalmaz: "Ha kritikusok nem volnának: a világon legjobban utálnám a tejfölös tormamártást, de így azoké az elsőség, s csak második helyet foglal a tejfölös-torma."

tejfolostorma

– Azt mások feljegyzéseiből ismerhetjük meg, hogy szerette a húsételek közül a gulyást, az egyik kedvenc étele pedig a túrós csusza volt, de gyakran fogyasztott aludttejet is - meséli Nyáry Krisztián, majd hozzáteszi: mivel fogadókban és egyéb hasonló kaliberű vendéglátóhelyeken evett, nem volt válogatós. – Bár a bordalok költője volt, nem fogyasztott sok bort, mivel megfájdult a gyomra tőle. Annál több kávét ivott.

Petőfi barátai közül Jókai kifejezetten ínyencnek számított, fiatalon és idősebb korában is rendszeresen írt arról, amit evett, tudjuk meg Nyáry Krisztiántól. Ráadásul étkezéseire nagy hatással volt a forradalom évében megismert felesége, Laborfalvi Róza is, aki kiválóan főzött. A leírások szerint a francia konyhát részesítették előnyben, így mindenféle szuflék és kotlettek kerültek az asztalukra.

jokaibableves

– Jókairól azt is lehet tudni, hogy nagyon szerette a kapros-túrós lepényt, de mindene a bableves volt füstölt malackörömmel, tejföl nélkül – mondja az irodalomtörténész, majd hozzáteszi, hogy az író gyakran fogyasztott kacsasültet lila káposztával, és nagyon kedvelte a gombákat és a tengeri herkentyűket is.

Nyáry Krisztián kérdésünkre elmeséli azt is, hogy Kossuth Lajos például különösen kedvelte a gyümölcsöket, az édességek közül pedig a lekváros fánkot szerette a legjobban. Vörösmarty Mihálynak a malacsült és a töltött káposzta volt a mindene, a Nemzeti Színház igazgatója, Bajza József pedig lényegében vegetáriánus volt, csak zöldséget és gyümölcsöt evett.

És hogy mit fogyasztottak a márciusi ifjak, mielőtt a Pilvaxból átvonultak a Nemzeti Múzeumhoz?

– Ma úgy neveznénk, hogy bisztróételek voltak a kávéházban, virslit biztosan lehetett kapni – teszi hozzá Nyáry Krisztián.

ESZTER

Kapcsolódó cikkünk: 

 

hirdetés
hirdetés

SZTÁRHÍREINK

FŐTÁMOGATÓ

Kende Gastro logo 5 prof konyha

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére.