A mangalicának egyetlen őshonos magyar sertésfajtaként három változata ismert: a szőke, a fekete és a fecskehasú. A tenyésztők többnyire szőke mangalicát tartanak, hiszen a fekete faj sajnos már kihalt, a fecskehasúhoz pedig meglehetősen nehéz hozzájutni. A rideg állattartást kedvelő faj hízósúlya 150-160 kiló, kisütött zsírja pedig elérheti a 70 litert is.
Az utóbbi két évtizedben a mangalicahús töretlen népszerűségnek örvend, ennek oka, hogy a dietetikusok és táplálkozási szakértők egy csoportjának véleménye szerint a húsa sokkal egészségesebb és könnyebben emészthető, mit a hagyományos sertéseké, ráadásul koleszterintartalma is kisebb, miközben az emberi szervezet számára fontos telítetlen zsírsavakat tartalmaz.
Laczkó Róbert mangalicatenyésztő szerint alapvetően igazak ezek az állítások, a mangalica zsírja jóval egészségesebb, mint más állati eredetű zsiradékok. Sokkal könnyebben beépül az emberi szervezetbe, mint például a hagyományos sertés zsírja, ugyanis más az összetétele.
– Abban is különbözik, hogy a mangalicasertésnek alacsonyabb hőfokon olvad a zsírja, mint a hússertésnek, a határpont ott található, ahol az emberi testhőmérséklet – mutat rá, majd hozzáteszi: ezáltal amikor megesszük, és a gyomorba kerül, azonnal cseppfolyóssá válik, ez könnyebben emészthetővé és egészségesebbé teszi.
Ezt támaszthatja alá a Biokontroll Hungária 1999-es vizsgálata is, amely rögzíti: a mangalicában a kétszeresen telítetlen egészséges linolsav tartalom minimálisan több (kevesebb, mint 1 százalékkal), az egészségtelen telített zsírsav pedig 2 százalékkal kevesebb, mint a hússertések esetében, tehát valóban kis mértékben egészségesebb a mangalica zsírösszetétele az emberi táplálkozás szempontjából.
ESZTER
Kapcsolódó cikkünk: Csontritkulással küzd? Ezt egye!