© 2018 Foodyny.

Szeretem a jó kávét, de még annál is jobban a frissen lefőtt kávé illatát. Valahogy megnyugtat a kávézás szertartása is, hiszen rohanó világunkban legalább addig, ha csak egy pillanatra is, de megpihenünk, amíg megiszunk egy jó erős feketét.

Évekkel ezelőtt édesanyámat megkínáltam kávéval, nagyon meglepődött amikor már pár pillanat múlva elétettem az illatosan gőzölgő, frissen főtt kávét. Nálam látott ugyanis először kapszulás kávégépet. Miközben belekortyolt és elismerően csettintett a nyelvével, nagyot nevetett és elmesélte, hogy gyerekkorában igazi rituálé volt a kávé készítése. Nem töltöttek el vele sok időt, csak mondjuk egy egész vasárnap délelőttöt (egy egész délelőttöt!). Szükség volt például kávéra, darált nem volt, természetesen, tehát szemesre, ami, anyukám szerint azért a 60-as években nem volt olyan egyszerűen beszerezhető. És ha meg is volt a kávé, akkor még nem értek véget a nehézségek, hiszen csak pörköletlen kávébabhoz tudtak hozzájutni… És amikor nagyapám végre meghozta a kincset szemes, pörköletlen kávét, akkor kezdődött csak az igazi móka.

A fekete henger alakú dísztárgyba nagyapám beletette a pörköletlen kávébabot, és azt a gáztűzhelyre állította. A láng fölött lassan, de folyamatosan (szigorúan folyamatosan) tekergette, hogy szépen, egyenletesen megpörkölje a kávét, ami egy jó fél óra, órás procedúra volt, mennyiségtől függően. Anyukám csillogó szemmel mesélte, hogy az egész lakást belengte az isteni pörkölt kávé illata. Hmm…


Marci kave 1 of 3

Ezután következett a kávé őrlése, amihez egy kis sárgaréz kávédarálót használtak. A kávédarálót természetesen kézzel tekerte a nagyapám és az őrlés során ennek a darálónak a kis fiókjában gyűlt össze az őrlemény. Újabb órácska munka és isteni illatok. Hmmm…

Marci kave 2 of 3

És voilá, máris (sic!) lehetett főzni is kávét. Kotyogósban természetesen, sehogy máshogy. Megtömjük, nyomkodjuk (de nem nagyon, mert nincs célszerszámunk hozzá), bütyökig víz, ne sokat, kis lángon, 10-15 perc és már hallatszik is, isteni zene füleinknek, ahogy bugyog ki a kávé. Hm….

Ugye milyen egyszerű? Nem kellett több hozzá, mint egy délelőtt. Fantasztikus. Oké, tegyük hozzá, hogy így egy egész hétre megvolt a pörkölt, őrölt kávé, amit csatos üvegben tartottak a kamraszekrényben.

Ma már nagyapám kávépörkölője és darálója is szobadíszek, és szüleim, ugyan már inkább csak nosztalgiából, mint meggyőződésből, de kotyogósban főzik a boltban pörkölten, daráltan vásárolt kávét, én pedig kapszulás kávégépet használok. Bele se merek gondolni, vajon miben fogják főzni a kávét a gyerekeim…?

És ti hogy álltok ezzel? Kotyogós vagy kapszulás, esetleg kizárólag kávézóban?

A szuper fotókat sógorom, Szabó Dániel készítette!

Cikkajánló

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére.