A szakaszos böjt a világ egyik legnépszerűbb táplálkozási trendje napjainkban, amelytől követői nemcsak fogyást remélnek, hanem azt is, hogy javítsák általános egészségi állapotukat, és megkönnyítsék mindennapi életüket.
A szakaszos böjt egy olyan étkezési mintázat, amelyben a böjtidőszak váltakozik a normális táplálkozási renddel. Ebben a tekintetben tehát nem diétáról, hanem egy táplálkozási stílusról beszélünk, amelyben az ugyan nincs megszabva, hogy mit együnk, az azonban annál inkább, hogy mikor. Hetente kétszer 16 vagy 24 órán keresztül nem szabad ennünk, így állítólag az eredmények sem maradnak el.
A táplálkozási forma követői szerint a böjtölés az evolúció sajátossága, hiszen a mamutokra vadászó ősemberek sem rendelkeztek hűtőszekrénnyel, és a közeli szupermarketbe se tudtak elugrani, ha elfogyott az élelmük. Mivel gyakran előfordult, hogy nem találtak semmilyen ételt, így addig, amíg nem akadt valami bogyó, gyümölcs vagy elejthető állat, bizony ők is böjtöltek. Ennek következményeként viszonylag hosszabb ideig is képesek vagyunk élelem nélkül élni.
Amennyiben a 16/8-as módszert alkalmazzuk, akkor kihagyjuk a reggelit, egyszer eszünk 13 órakor, egyszer 21 órakor, majd 16 órán keresztül semmit sem fogyasztunk a folyadékon kívül. Az úgynevezett Eat-Stop-Eat módszert követve pedig 24 órán keresztül nem lehet semmit enni hetente két alkalommal. Például nem ehetünk vacsorától kezdve másnap vacsoráig.
A követők zöme szerint a 16/8-as módszer a legegyszerűbb, leginkább fenntartható hosszú távon, nem csoda, hogy legtöbben eszerint táplálkoznak. A táplálkozásforma eredménye a gyors testsúlycsökkenés, a sejtek regenerálódása és megújulása, a hormonszint stabilizálódása, és egyes kutatások szerint így még az inzulinszint is optimális szinten tartható.
Kapcsolódó cikkünk: Az egyensúlydiéta az új táplálkozási trend