Ha május 1., akkor majális. A majálisról pedig mindenkinek a szabadtéri rendezvények és a sör-virsli kombináció ugrik be. A szocializmus korszakának street foodjai ma már a legkevésbé sem részei a majálisoknak, lecserélték őket a hamburgerre, lángosra, goffrira és limonádéra. A munka ünnepén érdemes felidéznünk, miért pont ezt fogyasztottuk a régi rendszerben.
A kommunizmust megelőző időszakban a sör a gazdagok kiváltságának számított, az egyszerű munkásréteg csak előállította, de nem élvezhette munkája gyümölcsét. Az egypártrendszer idejében azonban szándékosan lenyomták az árát, így a munkások is könnyedén hozzájuthattak, és fogyasztották is rendszeresen.
Fotó: nyugat.hu
A nagyvállalatok ráadásul a munka ünnepére úgynevezett sörjegyeket is kibocsátottak, amelyeket alkalmazottaik a rendezvényeken beválthattak, ha pedig söröztek, meg is éheztek. A legolcsóbb, legegyszerűbb szabadtéri ételnek a virsli bizonyult, amit ráadásul a proletariátus állított elő, így a kommunista vezetés számára kívánatosabb volt, mint a mezőgazdaságban érdekelt paraszti réteg jobb minőségű termékei. Az ipart tehát a nagy mennyiségű virslifogyasztás ösztönzésével is fel akarták pörgetni, a hatalmas pártrendezvények pedig tökéletes alkalmat biztosítottak minderre.
ESZTER
Kapcsolódó cikkünk: Ugorjunk fejest a sörszezonba!