Ahogy a világon számos dolog, úgy a chipsek is egy szerencsés véletlennek köszönhetik a születésüket. A világ egyik legkedveltebb rágcsája hosszas kísérletezés után nyerte el eredeti, azóta is meglévő formáját.
A második világháborúban számos élelmiszeripari cég dolgozott azon, hogy olyan állagú élelmiszert fejlesszen ki, amely hosszú ideig eláll, így el lehet juttatni a frontra a katonáknak, anélkül, hogy megromlana. A cél a magas kalóriatartalom és a viszonylagos frissesség volt, no és persze olyan íz, amit szívesen megesznek a harcokban elcsigázott honvédek.
A háború alatt ki is fejlesztették a porállagú sajtot, amely –– akár éveken át „friss” maradt, mint az eljárás utáni napon. A sok felhalmozódott szárított sajttal azonban a háború után nem nagyon tudott mit kezdeni a hadsereg, ezért nyomott áron visszaadta az élelmiszeripari cégeknek. Hogy ne kerüljön a kukába, ezek a cégek igazi sajt helyett elkezdték a porsajtot használni ízesítésnek. A Frito Company 1948-ban piacra dobott egy olyan kukoricadara terméket, amelyet olajban sütöttek ki, de nem volt különösebb íze, ezért porsajttal ízesítették. Megszületett a Cheetos.
ZsÉ
Kapcsolódó cikkünk: Gasztrodinasztiák a nagyvilágban