Az 1960-as-'70-es évektől egyre nagyobb figyelmet kapnak a különböző alacsony szénhidráttartalmú diéták. A nagy áttörést dr. Atkins könyvei hozták meg, azóta pedig újabb és újabb irányzatok sarjadtak az általa lefektetett alapokból. Ilyen az egyre népszerűbb ketogén diéta is. Dr. Szarka Dorottya, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa segítségével összegyűjtöttük, mi történik a szervezetünkkel, ha egyik pillanatról a másikra átállunk egy extrém low-carb diétára.
Az utóbbi években számos kutatás, klinikai kísérlet tesztelte a talán legszigorúbb alacsony szénhidráttartalmú étrendet, a ketogén diétát, ám a hatékonyságát nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hosszú távú eredményességét pedig továbbra is vitatják a dietetikusok. A diéta lényege, leegyszerűsítve, az extrém alacsony szénhidrát-, és magas zsírbevitel, aminek a következtében a diétázó arra kényszeríti a szervezetét, hogy energiaigényét zsírokból fedezze.
– Ha a sejtek nem jutnak elegendő energiához szénhidrát formájában, akkor beindul egy úgynevezett „cukorképző” folyamat: más raktárhoz, a zsírszövethez kell nyúlnia a szervezetnek – mutat rá Szarka Dorottya, aki szerint ekkor kezdődik meg a jól ismert zsírégetés. – Az alacsony szénhidrátbevitelt hirdető divatdiétáknak abban igazuk van, hogy a szervezetünk nem csak szénhidrátból képes cukrot, vagyis energiát előállítani, de sokkal idő- és energiaigényesebb módon történik ez például a zsírszövet esetében – húzza alá a szakértő, majd kiemeli: a normális anyagcsere fenntartásához naponta minimum 80-100 gramm szénhidrát bevitelére van szükségünk. – Persze a szénhidrátok mennyisége, minősége, aránya egy étrendben mindig egyénenként változik. Van, aki napi 100 gramm szénhidrát mellett maximális teljesítmény tud nyújtani a mindennapokban, de például egy rendszeresen sportoló, aktív egyénnek magasabb szénhidráttartalmú táplálkozás javallott – teszi hozzá Szarka Dorottya.
Ha ez nem történik meg mind rövid, mind hosszú távon kellemetlen szövődmények léphetnek fel:
De ez még nem minden. A tartós, 80 gramm alatti napi szénhidrátbevitel hosszabb távon depressziót is okozhat, mivel a szénhidrátoknak fontos szerepük van például a központi idegrendszerre ható szerotonin-termelésben. A zsírégetés során a vérben felszaporodnak az úgynevezett ketontestek, amelyek a vizelettel, lehelettel, izzadsággal ürülnek, és kellemetlen test-, szájszagot eredményeznek.
Mivel ketogén étrend esetén a tápanyagarányok eltolódnak az étrendünkben, hiszen több zsírt, fehérjét és minimális szénhidrátot fogyasztunk, a többi tápanyag túlzott bevitele is okozhat szövődményeket.
– Az alacsony szénhidráttartalmú étrend hosszú távú követése összeférhetetlen a jókedvű mindennapokkal – összegez a szakértő.
Ugyanakkor hozzáteszi azt is, hogy ha valaki rövid távon szeretné alkalmazni, mert például szeretne belefogyni a menyasszonyi ruhájába, 2-3 hónapig követhet alacsony szénhidráttartalmú diétát. Hosszú távon azonban nem javasolt, sőt, rosszul összeállított étrend esetén veszélyes is lehet.
ESZTER
Kapcsolódó cikkünk: TOP 10 hollywoodi diéta