Vannak olyan reggelek, amikor igenis kijár az embernek egy kis kényeztetés. Amikor nem sietünk sehova, nyugodt szívvel szánunk több időt a reggeli összeállítására is, hogy utána kényelmesen kiélvezhessük az elkészített finomságot.

Anno hadilábon álltam ezzel az étellel, többször is kóstoltam készen vásárolt verziót, és néhány étteremben is próbálkoztam, de sokáig nem tudtak meggyőzni arról, hogy ez tényleg finom.

Van az a pont, amikor nincs kedvem főzni, és ilyenkor egy gyors mégis tartalmas saláta tökéletes választás vacsorára, vagy akár ebédre is. Ez az egyik kedvenc kombinációm: szárzeller, savanykás zöld alma, az enyhén csípős retek és ropogós dió.

Az egyik nagy kedvencem a csirke dubarry módra, vagyis roston sült hús karfiollal (netalántán brokkolival) megpakolva, nyakon öntve jó sok besamellel, sajttal és prézlivel összesütve. Igazi hedonista fogás.

Teljesen rákattantam a vérnarancsra: gyönyörű a színe, picit pikáns az íze, hetek óta folyamatosan töltöm után a készleteket. Tudtam, csak idő kérdése lesz, hogy süssek is belőle valamit.

Egy hosszabb kinti program után remekül átmelegít egy bögre forró leves, vagy jó kúra tud lenni, ha már beütött a baj. Íme egy igazi lélekmelegítő fogás klasszikus alapanyagból, de csöppet sem klasszikus ízesítéssel.

Szeretek rizottót főzni, talán ennek az elkészítése tud a leginkább kikapcsolni. Bár nem készül sokáig, mégis végig törődést érdemel, ez az odafigyelés adja a rizottó lelkét.

Sose árt, ha van a tarsolyunkban egy olyan desszert ötlet, amit egy hirtelen jött vendégség, vagy csak saját éhségünk csillapítására bármikor be tudunk dobni, amikor nincs időnk vagy kedvünk órákat a konyhában tölteni.

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére.