Mára szinte elfeledett étel lett, pedig annak idején rengeteget fogyasztottunk belőle. Találkoztunk vele a menzán, ettük otthon, és mindig örömmel. Hogy mivel párosították, teljesen mindegy volt, mert a bélszínrolót mindenhogyan szerettük: főzelékkel, rizzsel, krumplival vagy csak magában. Nagyszüleink egy szelet kenyeret adtak hozzá, és ha még kaptunk hozzá uborkát is, teljes volt a lakoma. Pedig tudhattuk már akkor is, hogy a bélszínhez igazából annyi köze van, mint szamárnak az ábécéhez.

Hogy mi van benne? Többféle maradék hús, ipari szalonna, panírpor, és még sok olyan dolog, amit jobb nem tudni. Ez persze a nagyüzemi bélszínroló ismérve, amit amúgy mindig is szerettünk. A hetvenes és nyolcvanas évek kedvelt slágertermékének dicsfénye mára elhalványult, viszont a mai napig be lehet szerezni, ha körbenézünk a boltok hűtőiben.

Házi elkészítése persze teljesen más, érdemes bíbelődni vele. A hagymát megdinszteljük egy kis olajon. A 30 dkg darált húst egy tálba tesszük, és hozzáadjuk a hagymát, a fokhagymát, az 1 db előre vízben megáztatott zsemlét és 1 db tojást. Ezt jól összedolgozzuk, és közben fűszerezzük ízlés szerint sóval és borssal. Ha kész van a masszánk vizes kézzel hengereket formálunk belőle, majd zsemlemorzsábaforgatjuk. Serpenyőbe olajat öntünk, megvárjuk, míg forró lesz, és 6-8 perc alatt, forgatva megsütjük a hengereinket. Papírtörlőn lecsepegtetjük, és már kész is van. Ha jól csináltuk, élvezhetjük gyerekkorunk kedvenc ételét.

Jó étvágyat!

AirChef

Kapcsolódó cikkünk: Furcsa párosok a tányéron