A vidéki dédnagymama házában mindig kincsekre bukkan az ember. Például a kamrában, ahol egy igazi retro tárgyat, nevezetesen egy kézzel tekerhető habverőt találtunk. Persze azonnal felcsillant a szemünk, hogy ezt aztán tényleg ki kell próbálni. Persze, sejtettük, hogy nem lesz egyszerű dolgunk.
Gloria DDR – ez a felirat áll a kissé megkopott, fura, barna szerkezet oldalán. Az interneten nyomozni kezdtünk, és egy-két érdekes információt sikerült is fellelnünk a kézi habverőről. Az 1970-es években gyártották az NDK, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság területén, az erfurti VEB Kombinat Elektrogerätewerk Suhl gyárban. Maga a hajtókar és a ház műanyagból készült, a habverőfejeket pedig fémből gyártották. A pillekönnyű, 26 centis szerkezet mindössze 12 dekát nyom, így aztán az ember karja biztosan nem attól fáradt el, hogy tartani kellett. A tekeréstől azonban annál inkább.
Feltörtünk és ketté választottunk három tojást egy tálban, mintha csak egy kis adag piskótát készítenénk. A cél az volt, hogy tökéletes tojásfehérjehabot készítsünk, az időt pedig stopperrel mértük.
2:30: A csuklónk kezd megkeményedni, eddig látványos eredményt nem sikerült produkálnunk.
6:30: Valami habszerűség van, de a csuklónk már beállt, és a tekerő kezünk ujjai is elgémberedtek.
10:00: Átkiáltunk a szomszéd szobába: "Gyere már, légyszíves, csináld egy kicsit te, én már nem bírom!" "Dehogy megyek, most állították ki Szmolnyikovot...." - jön a válasz
15:00: Áh, feladjuk. Reménytelen. Beszakad a hátunk, leszakad a karunk, és szinte semmire sem jutottunk. Vajon hogy használta ezt a dédi? Kár, hogy már nem kérdezhetjük meg tőle.
ESZTER
Kapcsolódó cikkünk: Retro konyha: A megunhatatlan kókuszkocka