Nagyanyáink idejében mindennapos volt a kenyérdagasztás. A kemencék folyton csúcsra jártak, hogy aztán kisebb-nagyobb cipók kerüljenek ki onnan. Konyharuhába csomagolták, és szalonnával, házikolbásszal, csípős paprikával vagy hagymával kosárba téve vitték a földekre. Egy időben úgy tűnt, leáldozik a házi kenyér korszaka, manapság azonban ismét egyre nagyobb az érdeklődés iránta. A tökéletes cipónak azonban van néhány aranyszabálya. Ezeket gyűjtöttük össze.
1. A megfelelő liszt kiválasztása
Az első és legfontosabb az alapanyagok kiválasztása. Törekedjünk arra, hogy jó minőségű kenyérlisztet használjunk. A fehér kenyérhez a BL-80-as jelzésű az ideális, a teljes kiőrlésű és rozsos változatoknál is kifejezetten olyan terméket válasszunk, amelyen a kenyérliszt felirat olvasható. Mielőtt használnánk, mindegyiket szitáljuk át, ettől lesz ugyanis később a kenyerünk légiesen könnyű.
2. Szobahőmérsékletű alapanyagok
A liszt és az olaj, amit a kenyértésztába teszünk, szobahőmérsékletű legyen, mert az élesztő folyamatai ilyen körülmények között tudnak majd a leghatékonyabban dolgozni. A túlságosan hideg liszt esetében a tészta lehet, hogy egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben fog megkelni, így tömör, masszív kenyeret kapunk.
3. Az élesztő felfuttatása
A szárított változat helyett használjunk friss, nyers élesztőt, amit egy kevés cukros tejben futtassunk fel. Fontos, hogy a tej langyos legyen, ne meleg, mivel a túlságosan magas hőmérséklet sem kedvez az élesztő felfutásának.