Minden reggel megnézem a spejzben és a hűtőben, hogy melyik betárazott ételünk milyen állapotban van. A napi menü attól függ, hogy mi az, amit fel kell dolgozni. Tegnap a karfiol kiáltott, hogy csinálni kell vele valamit.
Nem tudom másnál, hogy van, de én prézlis karfiolt talán gyerekkorom óta nem ettem. Így aztán tegnap újra egy olyan íz került az asztalra, ami boldogságot is hozott a jóllakottság mellé.
Így készült:
A karfiolt rózsáira bontottam és beáztattam, hogy a benne esetlegesen megbúvó kis élőlények vagy azok maradványai kijöjjenek belőle.
Ezután fele-fele arányban tejben és vegetás (bio) vízben puhára főztem. (Kb. 20 perc)
Eközben a zsemlemorzsát vaj és zsír keverékén megpirítottam.
A megpuhult karfiolokat lecsepegtetve a pirított zsemlemorzsába hempergettem. Sok tejföllel tálaltam.
Nem volt panasz.