A hipermarketekben többnyire rutinból emeljük le a polcról az első kezünkbe akadó lisztet, hogy aztán a listán kipipálva a tételt, robogassunk is tovább a húsokhoz vagy a tejtermékekhez. Azonban ha különlegesebb ételt szeretnénk készíteni, rosszul járunk az effajta felületességgel. Ilyenkor kénytelenek vagyunk elidőzni a lisztes soron, hogy a fejünket vakarva próbáljuk kisilabizálni, mire is van szükségünk.

A liszteket két fő szempont alapján csoportosíthatjuk. Egyrészt a gabona fajtája alapján beszélhetünk például búza-, rozs-, kukorica- és tönkölylisztről, míg a szemcse mérete alapján megkülönböztetünk finom-, forgós-, rétes- és kenyérlisztet. Mindegyiket máshogy jelölik, így ha nem látnánk a szöveges feliratot, a BL51 és a BF50 jelzések hallatán akár azt is gondolhatnánk, hogy éppen torpedózunk.

Némi gondolkodás után azonban rájöhetünk, hogy a kódok teljesen logikusan épülnek fel. A betűjelzések a gabonafajtára, a számok a szemcseméretre utalnak. A búzalisztet BL, a rozslisztet RL, a Tönkölylisztet TL, a grahamet pedig GL jelzéssel illetik. Ezen belül leginkább a búzaliszt megkülönböztetése okozhat fejtörést. A BL 51 és BL 55 a finomlisztet takarja, a BF 50 és a BF 55 a réteslisztet, a kenyérliszteket pedig BL 80, BL 112 és BL 160 fedőnév alatt találjuk meg.

A búzadara, a búzakorpa és a gluténmentes lisztek, így a burgonyaliszt, a hajdinaliszt vagy a rizsliszt nem kapott önálló jelzést.

Kapcsolódó cikkünk: Az alapanyag, amitől minden lekvár percek alatt elkészül